Az én nem hétköznapi, fémből készült könyvespolcom

A lakásfelújítás mindig nagy nyűg. Legalábbis nekem. Annak ellenére, hogy jó pár év eltelik azért két felújítási procedúra között, mindig nagyon nehezen hozom meg a döntést, és legalább ugyanennyire nehéz belevágnom is.

A tervezés részét szeretem. Szívesen ötletelek a színeken, szívesen nézegetem a bútorokat az interneten, újságban, élőben, gyakorlatilag bárhogy. Ugyanígy előszeretettel keresgélek dekorációs elemeket is. Még ezek megvásárlását is élvezem, na de magát a felújítási folyamatot, ki nem állhatom. Ha csak egyetlen szoba kerül felújításra már az is akkora káosszal, rendetlenséggel és kosszal jár, hogy utána az egész lakást jó alaposan ki kell takarítanom. De mindegy, van ilyen, eddig még mindig megérte a végeredményért.

Utoljára a nappalit újítottuk fel: padló, falak, bútorok. Nagyon szerettem volna egy fém polcot a könyveknek, mert nem igazán rajongok sem a fehér, sem a fekete bútorokért, a bútorokhoz pedig nem illet volna a fa.

Szóval egy ilyen fém polc után kutakodtam, és rátaláltam a http://www.rackinglog.hu/ oldalára, ahol több lehetőséget is találtam. Van itt raklaptartó polcrendszer, kereskedelmi polcrendszer, többszintes polcrendszer. De értelemszerűen én egy könyvespolcot szerettem volna, így ezek nem feleltek meg nekem, de voltak salgó és fém polcok is, amik, már annál inkább.

Én a rozsdamentes acélból készült változatot néztem ki magamnak, mert ez legjobb tudásom szerint egy nagyon ellenálló anyag, és talán a leghigiénikusabb, hiszen nem rozsdásodik. Bár elsősorban nem otthonokba ajánlott – de oda is -, de ma már annyi diy meg újragondolt ötletet lehet látni, hogy továbbra is jó ötletnek tartottam. Meg hát szerintem nagyon jól is néz ki.

Én egy 85 centiméteres méretűt választottam, pontosabban kettőre gondoltam, mert nem szeretem sem a magas szekrényeket, sem a polcokat, mert azok tetején iszonyatos mennyiségű por tud lenni, és azt letakarítani nem éppen egy leányálom. Meg az sem hátrány, hogy ha felülre is teszek egy polcot – mert állítható -, akkor oda is lehet rakni bármit, ami éppen a kezem ügyében van, de mondjuk le kell tennem. Vagyis igazából úgy funkcionál, mint egy ajtók nélküli komód.

A polcokat tetszés szerint lehet beakasztani, annyi korlátozása van, hogy 1,65 centiméteres távolságnak kell lennie, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy ekkora a lehetséges távolság két polc között.

Ahogy egyre több időt töltöttem el a http://www.rackinglog.hu/ oldalán, egyre nagyobb fejtörést okozott, hogy ezt a rozsdamentes verziót válasszam, vagy pedig a salgó polcot, ami a horganyzott acélból készült. Valahogy az utóbbi nekem sokkal nagyobb stabilitást és teherbírást sugallt, mint a rozsdamentes acél, nem tudom miért; pedig a salgó polcok nagyobb súlyt bírnak el.

Emiatt a dilemma miatt a döntést egészen az utolsó pillanatig halogattam, addig, míg el nem készültünk mindennel, és már csak a polc hiányzott. Csak néztem a helyét, és elképzeltem, hogy melyik lenne a jobb – bár kinézetre sok különbség nincs a kettő között -, de végül úgy döntöttem, hogy az első megérzésemre hallgatok és a rozsdamentes acélből készült polcot fogom választani.

Úgyhogy abban a pillanatban fel is mentem újra a http://www.rackinglog.hu/ honlapjára, és gyorsan kértem is egy árajánlatot, konkrétan erre a polcra vonatkozóan, még mielőtt újra kétségek között találtam volna magam. Ez is nagyon gyorsan ment egyébként, mert egy űrlapot kell csak kitölteni, néhány – egészen pontosan három adattal és egy rövid üzenettel.